Őszházasság.

Ugyanúgy állunk egymás mellett, alattunk levelekként hullanak az éveink.
Magasodsz, én gömbölyödöm hozzád.
Ugyanannak látlak, levéllel, levél nélkül, télen és tavaszon.
Rejtélyes gabalyodás, ahogy a föld alatt ölelkeznek a gyökereink.
Lélegeznek.
Írok. Olvasod.
Beszélek. Hallgatod.
Ha elmegyek, jössz velem.
Jössz még. Mindig jössz.

#hétköznapitörténetek#képeslap#Budapest