Fussa be az ól tetejét, kíváncsiskodjon hátra a diófa felé, takarásában ringatózzon a vájlingban a víz.

Nem megyek innen sehova, amikor elindulok, akkor is a vályogfalak között maradok.

Erzsike itt megy előttem egy fekete-fehér filmen, amit fényesen közel hoz a kert színe, látom őt, ahogy gyerek. És most itt gazol, szaladja be a dombjait, napi harminc kilométer is kevés a lábának, nevet a szeme, lédús a paradicsom.