Franzen elképesztő pontossággal és részletességgel tolja az arcomba a Szabadságban, hogyan lehet valami nehéz, ami könnyű, végtelen, miközben véges; tragikus és egyszerre vicces, fogságban lévő és szabad. Vagy fordítva.
Hatszáz oldalon át kanyargok vele házakon, hegyeken, szerelmeken, házasságokon, meggyőződéseken és környezetvédelmen át, miközben egyre színezi az emberi karakterek árnyalatait, a történetek többféle perspektíváját és a cselekmények gondolati és érzelmi mélységeit.
Nem lehet nem vele tartani a szerelemben, a magányban, az apaságban, az anyaságban, a gyermekségben. A kék poszáták megmentésének elvakító és őrületbe hajszoló küzdelme csak a hétköznapok egy másik hulláma, ami fölött ott röppen a madárszárnyú kérdés, hogy a boldogságot vagy a boldogtalanságot, a szabadságot vagy a bezártságot kergetjük-e egy életen át.
Bámuljatok Franzen szemüvegén át apró madarakat: érzéseket, vágyakat, hétköznapokat.
Ha olvasnátok, erről a linkről is rendelhettek: https://bit.ly/3bPAaO7
Jonathan Franzen: Szabadság
21. Század Kiadó, 2020



Hozzászólás