Kora reggel széttép a kánikula. Budaörsről legurulok Kelenföldig, ott elbújok a Bartók Béla út árnyas biciklisávjában. De a Gellértnél kiérek a fénybe, arcomba csap a nap. Senki nem teker előttem, ráfekszem a szélre és a hársfák elnyílt virágai alatt visszanézek. Csak a kulacsom vize lötyög csendesen.
by



Hozzászólás